Lakiteleki Eötvös Loránd

Mai tudásunk szerint eleink 1856-ban a Koncz, a Sváb-Kovács, a Labancz és a Kürti családok adakozásából vásároltak szoba-konyhás tanyát a felsőalpári pusztán, s ott kezdte egy néptanító a gyermekeket betűvetésre oktatni. Név szerint legkorábbról Tóth Gyulát ismerjük a Gárdonyi szavával lámpásként tisztelt pedagógusok közül. Ő 1871-ig egyedül látta el feladatát. A tanya udvarán később Kecskemét városa tantermet és tanítói lakást építtetett, amelynek 1899-ig Fincziczky József volt a lakója. A tanító úrnak öt gyermeke született, közülük négyen szintén pedagógusok lettek.

Azóta nagyot változott az élet a hajdani kecskeméti pusztán. A futóhomokot szorgos kezek szőlő és gyümölcsültetvényekkel kötötték meg, sok-sok új tanya épült, vasútvonalak létesültek, s benépesült az állomás környéke. Az 1910-es évekre kétezer főnél is többen telepedtek meg a pusztán, s alakítottak ki a házak, a tanyák környékén virágzó gazdaságokat. 1926-ban - gróf Klebelsberg Kuno minisztersége idején - már három iskolája volt a településnek, s akkor épült fel a negyedik, amelyet csak Lévainak hívunk azokról, akik évtizedeken át ott tanítottak.

A másfél évszázad alatt a következő iskolaépületekben folyt a munka:

1. Felső-Alpári (Sárga iskola), Felsőalpár 16. 1850-es években.

2. Szikrai iskola, Szikra 150. 1899.

3. Lakitelek I. Iskola (Rácz iskola), Szikra 11. 1900.

4. Felsőalpári Iskola, Kisalpár 37. 1926.

5. Világoshegyi Iskola, Nyárlőrinc III. ker. 1926.

6. Lakitelek II. Iskola (Lévai iskola) Szikra 14. 1926.

7. Árpádszállási Iskola (Harczos iskola), Szikra 26/a. 1929.

8. Szikrai Iskola bővítése 1948.

9. Hangya Iskola (a Lévai iskola telkén), 1950.

10. Kapásfalusi Iskola 1958.

11. Lakitelek Központi Iskola (Emeletes iskola),

Kiss János u. 1. 1962.

A közelmúlt

2007. július 31-én Lakitelek, Nyárlőrinc és Tiszaug Önkormányzatai úgy határoztak, hogy a közoktatási feladatokat társulással látják el. Megalakult az Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, melynek gyermeklétszáma meghaladta a 900 főt, a dolgozói létszám pedig a 120 főt.

A társulás tapasztalatai alapján Tiszaug Önkormányzata 2008-ban úgy döntött, hogy településén szünetelteti az alsó tagozat működtetését is, s ennek következtében a 2009-2010. tanévtől a tiszaugi gyermekek beiskolázását Lakiteleken biztosítjuk.

A Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tiszakécskei Tankerülete csak a tiszta profilú intézményeket vette

át. A hetedik éve jól működő társulás átalakult, az iskolák kiváltak, az óvodák viszont lakiteleki központtal továbbra is közösen folytatják a munkát.

Az iskolák esetében sajátos helyzet állt elő: Nyárlőrinc közigazgatási szempontból a kecskeméti, Lakitelek a tiszakécskeihez tartozott. Az előbbi község oktatási intézményét működtetés tekintetében is átvette a KLIK, az utóbbi esetében a település önkormányzata működtette tovább az iskolaépületet. Mindezen különbségek ellenére az Eötvös Iskola egysége megmaradt, de Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néven működünk tovább.

A tankerületi központok felállítása

Nagy változás történt 2016-ban, létrejött a Kecskeméti Tankerületi Központ. Ettől az esztendőtől kezdve a lakiteleki gesztor intézmény működtetése is a tankerülethez került.

A nyárlőrinci pedagógusok az új helyzetben is az Eötvös Iskola keretében kívántak maradni. A szervezeti átalakulás során sikerült biztosítani, hogy a tagintézmény-igazgató, és a főigazgató-helyettesek közül az egyik kolléga ottani pedagógus legyen. Az ő munkájuk megnyugtató hatékonyságot és önállóságot biztosít a település iskolája számára.